Gondoltad volna, hogy te is használod a DNS rendszert nap mint nap? Olyankor is használod ha nem is vagy képben a hálózatok működésével. Sőt, még akkor is ha csak pazarolod a drága idődet a mobilodon... De mi a DNS és hogyan működik? Erre adunk most egy érthető választ.
A DNS rendszer az internet egyik alapja. Nélküle nem léteznének a domainek, és így, a webcímek sem. Amikor a böngésződbe beírod a kedvenc hírportálod vagy weboldalad címét, akkor a DNS segítségével kapja meg a böngésződ a várva várt tartalmat.
DNS: a Domain Name System rövidítése, azaz a domain nevek rendszere.
Sokkal szebben fogalmazva: tartománynévrendszer. De maradjunk a megszokott domain név rendszer mellett a szóhasználatban.
A DNS, mint telefonkönyv
Amikor az internet még nagyon nagyon kicsi volt, a felhasználói IP címek segítségével érték el egymás számítógépét. Nagyon gyorsan kiderült azonban, hogy ez tarthatatlan. Az ilyen számsorokat mint például 172.217.20.14, vagy inkább ezek sokaságát lehetetlen megjegyezni. Ekkor született meg a telefonkönyv-szerű rendezés ötlete. Ily módon szövegesen, szemantikusan rendezhetővé váltak az internetre kötött számítógépek és egyéb online eszközök.
A DNS rendszere: nevek és számok adatbázisa
A DNS rendszere egy olyan hatalmas adatbázis amiben nevek és számok vannak egymáshoz rendelve. Például a google.com domain névhez a 172.217.20.14 IP cím tartozik. Ennek köszönhetően, ha a böngészőnkbe beírjuk, hogy google.com, akkor a 172.217.20.14 IP címen lévő gép adatait érjük el.
Ne gondold azonban, hogy ez az adatbázis egyetlen helyen lenne megtalálható, az internet valamelyik sötét zugában. Az internet hálózatához hasonlóan, a DNS rendszere is egy osztott hálózat. Nem egyetlen DNS adatbázis van, hanem sok sok DNS szerver szerte a világon, amelyek mind képesek egymással kommunikálni. A 2018-as eddigi statisztikák alapján 340 millió domain regisztráció volt eddig! Ekkora domain név adatbázist egy helyen tárolni nem volna ésszerű...
A DNS rendszer sebessége
A DNS rendszer elosztása azért is fontos, hogy gyorsabb legyen a domain nevek lekérdezése, megtalálása. Így a gépedhez vagy mobilodhoz legközelebb eső DNS szerver meg tudja mondani, hogy a kért weboldalcím tartalmát honnan, melyik gépről kell lekérni és eljuttatni hozzád. Ezt a sebességet tovább is tudták növelni a DNS szerverek az ún. cache (gyorstár) használatával. Ez azt jelenti, hogy egy másvalaki által már lekérdezett weboldal elérhetőségét egy meghatározott ideig eltárolja a hozzád legközelebb lévő DNS szerver. Ezzel megspórolja az újabb és újabb lekérdezések idejét és villámgyorsan kiszolgálja az általad indított kérést a weboldal fele. Azaz villámgyorsan útbaigazítja a böngésződet.
Ha a DNS ezen alap működési elvét megértetted, akkor már sokkal közelebb kerültél ahhoz, hogy a saját domained működési elvét is értsd. Érdemes ebben továbblépni, hisz az izgalmak csak ott kezdődnek, amikor a DNS rendszerének hierarchikus felépítése szóba kerül. Böngéssz tovább ötlettárunkban ha kíváncsi vagy további domainhez kapcsolódó érdekességekre.